Evangélikus Gyülekezeti Nap Albertirsán - 2026.

Amit használunk, annak története van – teremtésvédelmi előadás Albertirsán

Új épületszárny átadásával, tanévnyitó istentisztelettel és egész napos közösségi programmal kezdődött az új tanév szeptember 13-án Albertirsán. Az Irsai Evangélikus Egyházközség gyülekezeti napján a közös ünneplés mellett a családoké, a gyermekeké és a közös gondolkodásé is volt a főszerep. A programok között teremtésvédelmi előadás is helyet kapott, amely a mindennapi tárgyak életútján keresztül beszélt a fogyasztásról, az erőforrások szűkösségéről és a mértékletesség szükségességéről.

A gyülekezeti nap különleges alkalom volt a közösség életében: az istentiszteletet követően az új óvodaépület átadására is sor került. Az 1994-ben alapított Mustármag Evangélikus Óvoda új épületszárnyával több gyermek és család számára nyílt meg a lehetőség a közösséghez kapcsolódásra. Az ünnepi alkalmat követően a gyülekezeti együttlét közös ebéddel és sokféle programmal folytatódott.

A szervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a nap ne csupán az ünnepi eseményekről szóljon, hanem több korosztály számára kínáljon közös élményeket és tartalmas találkozási lehetőséget, a gyermekeket ökomese, játszóház és Rumini-musical várta, miközben a felnőttek számára is több olyan program készült, amely a közösségi és lelki kapcsolódást erősítette.

Ebben a gazdag programkínálatban kapott helyet a teremtésvédelmi előadás is. A Károli Egyetem, MRE Teremtésvédelmi Munkacsoport és Ökogyülekezeti Mozgalom meghívása a program egyik szervezőjétől érkezett, a témát pedig előzetes egyeztetés során a gyülekezet lelkipásztorával közösen határozták meg. Így az előadás nem önálló, a gyülekezeti naptól független programként jelent meg, hanem szervesen kapcsolódott az alkalom központi kérdéseihez: hogyan élünk, mit használunk, és milyen felelősséggel tartozunk mindazért, amit a teremtett világból felhasználunk.

A gondolatmenet a legegyszerűbb hétköznapi tárgyaktól indult. Egy ruhadarab, egy elektronikai eszköz, egy játék vagy akár egy konyhai használati tárgy többnyire kész termékként kerül elénk, miközben az előállításához szükséges anyagok és energia hosszú utat járnak be. A teljes életciklust végiggondolva azonban láthatóvá válik a kitermelés, a feldolgozás, a gyártás, szállítás, hulladékkezelés mögött meghúzódó erőforrás-felhasználás és környezeti kockázat.

A teremtésvédelem kérdése így egészen közel került a mindennapi döntésekhez. Nem csupán arról van szó, hogy egy-egy hulladékot hová dobunk, vagy milyen terméket választunk a boltban. A kérdés mélyebben kezdődik: valóban szükségünk van-e mindenre, meddig használjuk, javítható-e, továbbadható-e, és mi történik vele akkor, amikor már nincs rá fölöslegessé vált számunkra.

Az előadás egyik fontos üzenete éppen ezért a mértékletesség volt. A fogyasztói életmód visszafogása nem pusztán környezetvédelmi technika, hanem életvezetési és hitbeli kérdés is. Ha az erőforrások végesek, akkor a keresztyén embernek is érdemes újragondolnia, mit jelent számára az elég. A teremtett világ iránti felelősség nem feltétlenül nagy és látványos döntésekkel kezdődik, hanem azzal, ahogyan a mindennapi tárgyakhoz és saját fogyasztási szokásainkhoz viszonyulunk. Az albertirsai gyülekezeti nap jó példája annak is, hogy a teremtésvédelem sokféle korosztályt és érdeklődési kört képes megszólítani. A gyermekek az ökomesén és a játékos programokon keresztül találkozhattak a témával, a felnőttek pedig az előadás során a saját életükből ismert tárgyakon keresztül gondolhatták végig fogyasztási szokásaikat. A különböző programok egymást kiegészítve tették teljessé a napot.

Az új óvodai épületszárny átadása közben a közösség egyszerre tekintett a jelenre és a jövőre. Egy új épület a következő évek gyermekeinek ad teret, a teremtésvédelem pedig arra emlékeztet, hogy ugyanezt a jövőt a természeti környezet állapota is meghatározza. A kettő összekapcsolása különösen fontos egy keresztyén közösség életében: építeni, nevelni és közben megőrizni azt a világot, amelyet nem mi hoztunk létre, mégis felelősséget kaptunk érte.

Szűcs Boglárka